Leszállás a Marson

A mintegy 500 millió km-es, pontosan 7 hónapig tartó repülés során négy sikeres pályamódosítást hajtottak végre. Az utoljára tervezett pályamódosítást törölték, mert a szonda hajszálpontosan a kijelölt leszállóhely, az Ares Vallis (Árész-völgy) egy ovális alakú, 100x200 km-es területe felé tartott. 1997. július 4-én, greenwichi idő szerint 17.07-kor a Nyomkereső Marsot ért, mindössze 20 km-t "tévedve", ami bőven a hibahatáron belülre esett.

A leszállás technikája egyedülálló volt az űrkutatás történetében. A szonda közvetlenül hiperbolapályáról lépett be a Mars légkörébe, nem állt előtte bolygó körüli pályára. A légkörbe való belépés sebessége 7600 m/s volt. A szondát burkoló hőpajzs a súrlódás miatt két perc alatt 400 m/s-ra lassította a szerkezetet. A fedélzeti számítógép érzékelte a lassulást és kinyitotta a fő ejtőernyőt, ami 65 m/s-ra fékezte a szondát. 50-100 méterre a felszíntől felfúvódott a 24 db légzsák, néhány pillanattal később pedig bekapcsoltak a fékezőrakéták, az ejtőernyő lehullott, a szonda pedig — légzsákokkal burkolva — lezuhant a felszínre. A becsapódás sebessége 18 m/s volt, s a magasságmérők adatai szerint először mintegy 16-17 méter magasra pattant vissza a szerkezet. Ezt követően körülbelül másfél percig pattogott és gurult, míg a becsapódás helyétől kb. 1 km-re meg nem állapodott.

Ezután leeresztették a légzsákokat és kinyitották a három nagy napelemet. Pár óra „pihenés” és energiagyűjtés után a Nyomkereső működésbe lépett: elkészítette az első felvételeket, megkezdte az adatgyűjtést és adattovábbítást. A sikeres leszállást követően a nemrég elhunyt nagyszerű csillagász, Carl Sagan tiszteletére Sagan Emlékállomásnak (Sagan Memorial Station) keresztelték el a leszállóegységet.

		A szonda pályája. A hét hónapos repülés során négy pályamódosítást hajtottak végre.		A leszállóhely - hosszas viták után - az Ares Vallis (Árész-völgy) lett, amely egyike a Mars hirtelen áradásokkal létrejött területeinek. A leszállóhely pontos koordinátái: északi szélesség 19,33O, nyugati hosszúság 33,55O.
		Az Árész-völgy tulajdonképpen egykori folyótorkolat, ami abban a rövid periódusban alakult ki, amikor a Mars északi féltekéjén folyékony volt a víz. A víz munkájára utalnak a csepp alakú szigetek is. A leszállás pontosabb helye a képen látható ovális területen belül volt kijelölve.		Fantáziakép: a Nyomkereső belép a Mars légkörébe. A hőpajzs kék színben látható, alatta a szonda.
		Fantázikép: a leszállás több fázisa is látható. Felülről lefelé: belépés a légkörbe, a hőpajzs felizzása, az ejtőernyő kinyílása és végül a hőpajzs leválása.		Fantáziakép: közvetlenül a légzsákok felfúvódása után bekapcsolnak a fékezőrakéták. A leszállás éjszaka történt; a rakéták fénye megvilágítja a marsi sziklákat
		Fantáziakép: leválik az ejtőernyő és a fékezőrakéták. A légzsákokkal burkolt szonda - mintegy 15 méteres magasságból - a vörös bolygó felszínére zuhan.		Fantáziakép: megint több fázis látható, amelynek végén a légzsákok már visszahúzódtak és megkezdődik a szonda kinyílása. A valóságban ez nem sikerült ilyen simán: az egyik légzsák nem húzódott vissza a megfelelő mértékben és eltorlaszolta a Jövevény útját.
		Fantáziakép: a teljesen kinyílt szonda és a nemrégiben legördült Jövevény a Mars talaján.		Fantáziakép: munkában a Nyomkereső és a Jövevény. Előbbit 1 hónapra, utóbbit 1 hétre tervezték, de mindkettő sokkal többet, mintegy 3 hónapot dolgozott.