NEAR hírek: sikerültek pályamódosítások (január 3. és 20.)
A NEAR (Near Earth Asteroid Rendezvous) nevű űrszonda 1996. február 17-én indult, mint a NASA Discovery Programjának első küldetése. Fő feladata a kisbolygókutatás, ezen belül is az ún. földsúrolók vizsgálata. Az első szonda, amely pályára áll egy aszterioda körül, tudományos adatokat gyűjtve a kisbolygók, üstökösök, sőt az egész Naprendszer eredetére és összetételére vonatkozó kérdések megválaszolásához.
A NEAR küldetésének általános információiról
és a tudományos feladatokról lásd Kondorosi Gábor cikkét a Meteor csillagászati
folyóiratban:
NEAR - közel a siker?: www2.mcse.hu/mcse/new/meteor/text/9604_15.html
A NEAR a tudományos célkitűzések egy részét már sikeresen
teljesítette: 1997. június 27-én 1200 km-es távolságban repült el a 253 Mathilde
kisbolygó mellett, több mint 500 képet készítve az égitestről (1. kép).
Az itt látható kép 4 felvétel összeillesztésének eredménye, amelyek 2400 km-es
távolságból készültek. A legkisebb kivehető részletek 380 méteresek. Számos nagy
becsapódási kráter látható, de közülük is kiemelkedik a kép közepét uraló nagy
sötét alakzat, amelynek mélysége elérheti a 10 kilométert is.
Ezután
visszatért a Föld közelébe, hogy bolygónk gravitációs terének segítségével
lendületet vegyen az út további részéhez. Az ekkor készített képek izgalmas
perspektívát nyújtanak gyönyörű otthonunk megfigyeléséhez (2. kép). A kép
közepén az Antarktisz, középpontjában a földrajzi déli pólus van. A felbontás 20
m/pixel. A hamisszínes felvétel színei a víz, a jég és felhők (fehér-kék), a
növényzet (vörösben, Dél-Amerika), illetve a kőzetek közötti különbséget
hangsúlyozzák.
A NEAR eddigi útja és a főbb események a 3. képen láthatók.
A küldetés fő feladata a 433 Eros kisbolygó megközelítése és az égitest körüli, mindössze 35 km magas pálya elfoglalása. A célt több lépésben történő fékezéssel és pályamódosítással 1999. január 10-ére kívánták megvalósítani. Sajnos már az első pályamódosítás során füstbe mentek a repülésirányítók tervei.
1998. december 22-24.
A december 20-i első pályamódosítás megszakadása azt eredményezte, hogy a pályáraállást - legalábbis egyelőre - el kell halasztani. Ennek ellenére a december 23-án történt elrepülés során értékes információkat nyertünk arra vonatkozóan, hogyan tervezzük meg a jövőbeli pályát.
Dr. Robert W. Farquhar, a NEAR küldetésének vezetője szerint a hajtómű üzemelésének megszakadása szerencsétlen dolog volt, ám továbbra is bíznak abban, hogy a találkozó egy későbbi időpontban létre fog jönni és a tudományos feladatokat is meg lehet majd valósítani.
A repülésirányítóknak sikerült gyorsan olyan parancsokat feltölteni a szondára, amelyek segítségével értékes információkat nyerhettünk a december 23-i elrepülés során (1:43 p.m. EST; UT-6 óra).
A tudományos adatok, köztük színes felvételek, színképelemzések és a mágneses térre vonatkozó mérések sikeresen letöltődtek a NEAR tudományos adatközpontjába. A szonda által küldött rádiójelek Doppler-eltolódása az Eros tömegének és sűrűségének meghatározását teszi lehetővé. Az elrepülés alatt a szonda minden berendezése hibátlanul működött.
A december 23-i elrepülés során közelképeket
készíthettünk az égitestről (mintegy 1100 felvételt 4100 km-es távolságból), a
begyűjtött adatokból pedig meghatározhatjuk a méretét és alakját, továbbá
megállapíthatjuk, vannak-e holdjai. Bár a felvételek felbontása nem éri el a
Mathilde kisbolygó melletti elrepüléskor készített fotókét, a tudósok mégis
számos ismeretet szerezhetnek a kisbolygó természetéről. A felvételekből a 4.
képen tekinthetünk meg néhányat. A képek 10:44 AM és 12:44 PM EST között
készültek, miközben a szonda kisbolygótól való távolsága 11.100 km-ről 5300 km-re
csökkent. Közben az Eros körülbelül fél fordulatot végzett. A legkisebb kivehető
részletek kb. 500 méter szélesek.
A küldetés újratervezését a 20 percesre tervezett hajtóműbegyújtás megszakadása tette szükségessé, aminek következtében 27 órára elvesztettük a kapcsolatot a szondával. Ez csak december 22-én állt vissza, miután a NASA Deep Space Network hálózata (ez követi a bolygókutató űrszondákat) december 21-én este 8 óra körül (EST) fogta a NEAR rádiójelét.
Az irányítók parancsára reagálva a NEAR megkezdte a rögzített adatok letöltését, amelyek elemzésével megtudhatjuk, mi okozta a problémát. Remélhetőleg nem valami komoly, helyre nem állítható gond van a szondával, illetve a hajtóműrendszerrel kapcsolatban. A hibavédelmi szoftver mindenesetre jól vizsgázott, érzékelve a hibát és biztonsági üzemmódba helyezve az űreszközt.
1998. december 28.
A NEAR a továbbiakban egy olyan Nap körüli pályán kering majd, amely igen hasonló az Eros pályájához. December 27-én a NASA és a szondát üzemeltető Johns Hopkins Applied Physics Laboratory megállapodott abban, hogy a NEAR a december 31. és január 10. közötti időszakban megkísérel egy olyan pályamódosító manővert, amelynek sikere esetén a szonda már 2000 februárjában Eros körüli pályára állhatna (pár nappal korábban ezt csak 2000 májusára tervezték). A szonda és műszerei jelenleg kifogástalanul működnek.
1998. december 30.
A repülésirányító csapat jelenleg az 1999. január 3-ára tervezett pályamódosításra készíti fel a szondát, amelynek sikere esetén az kb. egy év múlva találkozhat az Eros kisbolygóval. A hajtóművek begyújtása 24 percig tart majd, és 939 m/s-os sebességnövekedést eredményez. Ezáltal a szonda sebessége megközelíti az Eros pályamenti sebességét. A pályamódosítás a tervek szerint két lépésben történik: a kezdeti 3 perces, helyzetbeállító szakaszban 5 m/s-os gyorsulást érnek el, majd a főhajtómű 21 perces üzemeltetése következik.
A pályamódosítás által csökkeni fog a NEAR és az Eros közötti távolság. A következő év során a szonda szorosan az aszterioda nyomában marad, egy Naphoz közelebbi pályán keringve. 2000 februárjának közepén utoléri a célpontot, s remélhetőleg pályára áll körülötte, hogy megkezdhesse az 1 évig tartó tudományos munkát.
A letöltődött adatokból kiderült, hogy a hiba néhány másodperccel a helyzetbeállító hajtómű működésének befejezése után lépett fel, a főhajtómű már be sem indult. A repülésirányítók azt is kiderítették, hogy a helyzetbeállító hajtómű működése meghaladott egy olyan biztonsági küszöbértéket, amit a szondát ellenőrző fedélzeti rendszerek nem tudtak "tolerálni", s megszakították a pályamódosítási műveletet. Azóta új szoftvert töltöttek fel a szondára, így az készen áll a január 3-i pályamódosításra.
A küldetés eseményei (többek között a fenti anyag forrásai) és a tudományos eredmények elérhetők a NEAR honlapján:
http://near.jhuapl.edu, illetve a NEAR "forró dróton": (240) 228-5413.