Gamma - és röntgencsillagászat

 

         Mi a gamma- és röntgensugárzás?

         Űrcsillagászati műszerek

         Legújabb felfedezések

         Vissza a főoldalra
 

Gamma- és röntgensugárzás
A gamma és röntgensugarak elektromágneses sugárzások, hasonlóak a szemünk által érzékelhető fényhez vagy a rádióhullámokhoz, amiket TV és rádiókészülékekkel fogunk. A különbségek a hullámhosszban és frekvenciában (időegységenkénti rezgések száma) vannak közöttük. A csökkenő hullámhossz és a növekvő frekvencia alapján a következő spektrum állítható fel: rádióhullámok, mikrohullámok, infravörös hullámok (hő), látható fény (vöröstől az ibolyáig), ultraibolya hullámok, majd a röntgensugárzás (X-Rays) és a gammasugárzás zárja a sort.

Tehát ezek a sugárzások egytől-egyig az elektromágneses spektrum bizonyos intervallumát foglalják el. Érdekes, hogy a fény ennek a viszonylag széles spektrumnak csak igen kicsiny részét alkotja.

Ezek a hullámok mind az elektronok állapotváltozása során jönnek létre. Az elektronok tudvalevőleg az atommag körül mozognak meghatározott pályákon, melyeknek különböző energiaszintjei vannak. Mikor egy elektron valamilyen ok folytán magasabb energiaszintű pályára lép, majd onnan vissza, foton bocsátódik ki (emittálódik). A foton minősége függ az elektron energiaszintjétől.

Röntgensugárzást akkor kapunk, mikor az elektron hirtelen lefékeződik, így nagy energiájú foton szabadul fel. Ezen elv alapján működik a röntgengép is. Egy gammafoton pedig legalább 10 000-szer annyi energiát szállít, mint a látható fény egy fotonja.

Ezt az energiát általában elektron-voltban mérjük. Egy optikai fotonnak kb. 2-3 eV energiája van. A gammasugárzás spektruma energia szerint 50,000eV-nál (50keV) kezdődik, és elérheti az 1 TeV-ot. (1,000,000,000,000 eV).


      Eddigi felfedezések