Irtózatos erejű gammakitörés: az Univerzum legnagyobb robbanása a Big Bang óta
NASA sajtóközlemény - 1998. május 06.

Egy nemrég felfedezett gammakitörés mintegy százszor több energiát szabadított fel annál, mint amit az ilyen eseményeknél korábban jósoltak. Ez lehetett az Univerzum legnagyobb robbanása a Big Bang óta. Egy vagy két másodpercnyi idore a kitörés fényereje megközelítette az Univerzum összes égitestének együttes ragyogását. A gif-animáción a kitörés utáni elhalványodást követhetjük nyomon: a jelenségnek egy igen halvány, kb. 12 milliárd fényévnyi távolságban lévo galaxis adott otthont. A kitörést még tavaly, 1997. december 14-én fedezték fel az olasz-holland építéso BeppoSax és a NASA tulajdonában lévoCompton Gamma Ray Observatory gammamuholdak (lásd korábbi hírünket) A Compton részletes fényességvizsgálatokat végzett, míg a BeppoSax az objektum pontos helyzetét határozta meg, lehetové téve a további észleléseket a földi telepítésű óriástávcsövek és a Hubble-űrtávcso (Hubble Space Telescope) számára.

 Bár egy-egy gammakitörés igen rövid ideig tart, az elhalványodását kíséro röntgen-, optikai-, infravörös- és rádiósugárzás még hónapokig vizsgálható, feltéve, hogy tényleg sikerül pontosan meghatároznunk a kitörés helyzetét. A BeppoSax adatai alapján a 10 méter átméroju Keck-II óriástávcso (Mauna Kea, Hawaii-szk.) egy igen halvány galaxist azonosított a gammaforrás helyén. (A galaxis fényességét egy 1,6 millió kilométeres távolságból vizsgált 100 wattos égo fényességéhez viszonyíthatjuk.) A HST megfigyelései is megerosítették, hogy a kitörésnek ez a csillagváros adott otthont. Távolsága a mérések szerint 12 milliárd fényév (z=3,4 - az Univerzum korát itt 14 milliárd évben állapították meg).

 A fényesség és a távolság ismeretében a csillagászok kiszámíthatták a mintegy 50 másodpercig tartó kitörésben felszabadult energia mennyiségét. A GRB 971214 néven jegyzett kitörés néhány százszor nagyobb mennyiségu energiát szabadított fel, mint egy szupernóva, vagyis egy felrobbanó csillag. A csillagászok véleménye szerint a kitörés hatására egy pár száz kilométer átméroju térrészben olyan állapotok jöhettek létre, amilyenek utoljára az osrobbanást követo elso ezredmásodpercben állhattak fenn. Az is lehetséges, hogy más formában még a megfigyeltnél is sokkal több energia szabadult fel a kitörésben, amit neutrínók vagy gravitációs hullámok szállítottak el. Ezeket jelenleg még nem igazán tudjuk érzékelni, így errol nem tudunk biztosat mondani.

 A kitörés ereje még azokat is meglepte, akik a gammakitörések jelenlegi elméleti magyarázatait kidolgozták. A legelfogadottabb - de még egyáltalán nem bizonyított - elképzelések szerint neutroncsillagok egymás közötti, vagy neutroncsillag és fekete lyuk összeütközése idézi elo a gammakitöréseket. Ilyen mértéku energia ilyen rövid ido alatt történo felszabadulásához azonban valami még különlegesebb magyarázattal kell eloállni.

Simon Tamás